Darabonként is / előtte egyeztessünk / de ha lehet, egyben eladó.
Ha a többi eladó könyv közül másikat is megvennéd, összeválogathatod és felteszem külön aukcióba, úgy tudod leütni!
A posta ktsg. csak az egész csomag megvásárlására utal, darabonkénti vásárláskor a megvásárolt példányok posta ktsg. -e külön lesz kiszámolva!
Makk Károly Szeretni kell 800 ft
Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre.
Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára.
Kötter Tamás A harcból nincs elbocsátás 1500 ft
Az unott nagy- és kismenők fanyarédes életét feltáró két könyve, a Rablóhalak és a Dögkeselyűk után Kötter Tamás figyelme a celebritás felé fordul. Ezúttal a budapesti tápláléklánc egy-egy Darwin-díjra érdemes láncszeme kerül terítékre. A harcból nincs elbocsátás hősei egytől-egyig pancserek. Kérdés nélkül hiszik el, hogy a siker, pénz, csillogás boldogsága rövidített úton is elérhető és megtartható, így könnyűszerrel végzik a nagyváros vadjainak eleségeként. Bulvárlapok, tv-műsorok újrahasznosított szereplői botladoznak értetlenül a médiagyár és a pesti éjszaka kulisszái között. Szerethetők, bumfordik, nevetségesek. Kötter most sem ereszti az olvasót a kétezres évek belvárosából.
Ötlettől a filmig
- Imposztorok 800 ft
- Falak 400 ft
Szobotka Tibor 3 az 1 1000 ft
Megbízható úriember
Megtorpantam. Az egyik kávéház teraszán ott ült Karola. Nem volt egyedül, sőt nagy társaság vette körül, szemüveges férfiak, talán orvosok, tanárok. Az asztalukon újságok hevertek, sőt könyvek is, láthatóan valami élénken foglalkoztatta őket, vitatkoztak.
Karola figyelmesen nézte a vitatkozókat, mindig azon pihentette a tekintetét, aki éppen szólott, így a pillantása ide-oda járt. Most nem volt olyan szép, mint lent a Balaton partján, de azért a kísértés erős volt bennem, hogy odamenjek hozzá, megmondjam neki: holnaptól… holnaptól minden más lesz… ---
Az Összeesküvők
Ez a regény a balsejtelem könyve. Hősei, mint a regénycím is elárulja, nem lázadók: összeesküvők. Vállalkozásuk sorsa felől alig lehetnek kétségeink, történetüket mégis szorongó figyelemmel olvassuk, elejétől végéig.
Tizenkét ember szerveződik össze, hogy megölje a zsarnok, infantilis királyt. Biblikus szám a tizenkettő – ki lesz közülük a Júdás? Melyikük miért csatlakozik a mozgalomhoz, amelyet a külföld kezdeményez, és az egyház indít útnak? Van-e köztük olyan, aki továbblát a királygyilkosságnál, a monarchikus államforma megőrzésénél, van-e köztük igazi forradalmár? Vagy csak sebzettek, sodródók, elégedetlenek, sztoikusok? Titkolózni, összeesküdni, szeretnek csupán, vagy homályosan azt is érzik, hogy az országban valami nincsen rendben?
Ők tizenketten állnak a történet előterében, de mellettük, mögöttük, velük szemben ott vannak a gyávák, a megfutamodók, a szimatolók; a talpnyaló udvaroncok, a királyhűséget bizonygató bírósági apparátus, az akasztásra kivonuló, tévelygő tömeg. Az összeesküvőknek okos szövetségesük nincsen sehol.
A szellem hiányának hangsúlyozásával is fölerősíti az elrendeltség motívumát az író. A határozott irányítás, eszmei háttér, felrajzolt jövő nélküli mozgalmak mindenkori tragédiáját. Az összeesküvők története nincs helyhez és időhöz kötve. Közép-európai országban azonban aligha volna ennél izgalmasabb regényében. ---
Menyasszonyok, vőlegények
A regény helyszíne Budapest, valamikor a háború utáni koalíciós években. A cselekmény legnagyobb része egy diszkrét kis budai örömtanyán játszódik, itt szövögeti terveit Frida, a kuplerosné, aki örömest hozzáadná rajta élősködő szűz lányát, Lilit az intézmény legfőbb támaszához, az életművész gyárigazgató Szatmárhoz, Lili azonban Szatmár protezsáltjával, az ugyancsak ingyenélő szélhámos Schulz Ernővel szűri össze a levet, akivel meg is szöknek; és máris a hol tragikomikus, hol mulatságos fordulatok kellõ s közepén vagyunk…
Bános Tibor Aki szelet vet... Fejezetek Fedák Sári életéből 400 ft
Fedák Sári négy évtizeddel ezelőtt állt utoljára reflektorfényben. Utolsó nyilvános szereplése a Markó utcában zajlott le, ahol háborús bűnperében vádlottként kellett az igazságszolgáltatással szembenéznie. Ez volt élete legnehezebb szerepe, amelyhez semmiféle írói szöveg nem állt rendelkezésére... Büntetése letöltése után még kilenc esztendő volt hátra a végleges és visszavonhatatlan távozásig. Századunk első felének legnevezetesebb női közéleti szereplője volt . Senkiről sem beszéltek és írtak annyit széles e hazában, mint éppen róla. Zsolt Béla szerint: "ő volt az, a ki a színészi magánéletkultusz irodalmát Magyarországon életre keltette, és első virágzása útján elindította. " Szélsőségekre hajlamos természete folyton kényes és bonyolult helyzetekbe sodorta, se szeri, se száma privát háborúskodásainak. Fedák Sári volt a századfordulót követő évek nevezetes "primadonnaháborújának" egyik hadviselő fele, színigazgatók bálványozták, és rettegtek haragjától, újságírók hada leste mindig szenzációszámba menő szeszélyeit. Egyes kritikusok magasztalták tehetségét, mások fanyalogtak, de a közönség tódult az előadásokra... és Fedák gondoskodott róla, hogy ne lanyhuljon az érdeklődés. Ha a politikai színtéren kínáltak számára szerepet, akkor ott jelent meg: kiállt a Tanácsköztársaság mellett, majd éles fordulattal a hazai szélsőjobbhoz csatlakozott. Ez az út azután egyenesen a nyilas mozgalomig vezetett... De mi van a két véglet között? Bános Tibor arra vállakozott, hogy e különös ember és művész kalandjait, életének epizódjait, jellemének változásait nyomon kövesse, és hiteles dokumentumok segítségével megrajzolja.
Mándy Iván Előadók, társszerzők 600 ft
Ronda dolog volt ez. Utazás előtt való éjszaka valóságal rosszul lettem. Elkapott a láz, valami sötét betegség indult. Korán kellett kelnem. Ettől a gondolattól aztán végképp nem tudtam elaludni. Belebámultam a sötétbe, vártam a reggelt.
A redőny rései között kedélytelen, szürke fénnyel beszivárgott a reggel. Hogy másztam ki az ágyból? Hogy ittam meg a teát a konyhában? Hogy aztán valami bódult félálomban elinduljak a pályaudvar felé.
Ez volt az utazás reggele. Így elindultam. Így indult az előadó, hogy valahol vidéken egy könyvet ismertessen.
Ötvenes évek. Az ötvenes évek első fele. Kizuhanva az irodalmi életből, kizuhanva mindenhonnan, jó, hogy ez akadt. Előadások, átírások.
Az ifjúsági rádió valósággal az életemet mentette meg, hogy „ átcsúsztatott” néhány hangjátékot. „ Dobja fe, Mándykám” De hát jó írók írásait általában nem kell feldobni. Azok valahogy megvannak anélkül is. És akiket fel kell dobni…! Azt hiszem, felkötöttem volna magam, ha néhány hasonlóan lepasszolt írótársam nem száll be társszerzőnek. Így mégiscsak elviselhetőbb volt.
Közben azért írtam. Előadások, hangjátékok között novellákat. A megjelenés minden reménye nélkül. Úgy éreztem, be kell számolnom erről a korszakomról. Mindarról, ami körülvesz. Mindazokról, akik felmerülnek körülöttem.
Előadók, társszerzők… ők vonulnak át ezeken a lapokon.
Megcsúszott figurák, mondhatná valaki. De ezek a figurák mégiscsak megőrizték önmagukat. Nem lettek hűtlenek a tehetségükhöz. És nyugodtan mondhatom, hogy a Városhoz se lettek hűtlenek, ahol éltek, és amit soha el nem hagytak.
Bárány Tamás Nagy idők tanúja 700 ft
Minden bizonnyal a szerző legjobb regénye, amely egyfajta szelíd iróniával (ennyi volt lehetséges a hatvanas-hetvenes években) tart görbe tükröt a két világháborút is átívelő 20. század és mindenekelőtt a Kádár-korszak ellentmondásos jelenségei elé. Lényegében egy szélhámos vallomásairól van szó, aki különös képességgel talál rá a “ semmittevés” többé-kevésbé gyümölcsöző útjaira a változásaiban is képmutatásokkal teli múlt századi magyar társadalom beltenyészetében.
Kertész Ákos Sikátor ----- Makra ----- Családi ház manzárddal 700 ft
A Sikátort 1965-ben adták ki, majd egy évvel később filmváltozata is a közönség elé került. Főhőse, Bognár Vince elszántan tör célja felé: megteremteni ügyes keze munkájával, leleménnyel a meleg családi fészket, ahol kedvére eléldegélhet, s ahol nem éri a külvilág száz baja, gondja. Már-már úgy látszik, a legjobb úton halad, amikor a csendes idill hirtelen-váratlan véres tragédiába csap át.
Kertész Ákos számára a kirobbanó sikert a Makra hozta meg. József Attila-díjat kapott rá, egy fél éven belül a második kiadás is napok alatt elfogyott a könyvesboltokból, drámaváltozatát a József Attila Színház azonnal műsorra tűzte, majd film is készült belőle.
A Makrát két vékonyabb kötete követte: novellákkal, kisregényekkel, drámákkal, de az újabb regény majd egy évtizedet váratott magára. A Családi ház manzárddal megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a Makrával keltett olvasóiban. Arra tett kísérletet, hogy eredeti szemlélettel és összefüggéseket fölismerő életszemlélettel szóljon a nyolcvanas évek elején a társadalmi viszonyokról és a tudat torzulásairól, ahogyan 1971-ben is ezt tette a „ hetvenes évek Rozsdatemetőjében”.
A Családi ház manzárddal némi módosítással ugyanabban a közegben játszódik, mint Makra, a középpontba állított szituáció is hasonló: adva van egy tehetséges, töprengő ember, nem sablon szerinti figura, aki mást, szebbet, nemesebbet akar, mint környezete. Történetük végére mindketten kénytelenek belátni, hogy kudarcot vallottak, törekvéseik előtt nemcsak, hogy értetlenül áll mindenki, de szándékaik még tragédiákat is okoznak. Makra öngyilkosságot követ el, a másik regény főhőse, Burián Károly szatirikus happy enddel életformát változtat.
Görgey Gábor Vadászszőnyeg 300 ft
A címbéli értékes keleti szőnyegen ölelkezik a regény főhőse, Topporczy Ádám, a néhány napja megismert Ágnessel, akiről alig tud valamit, s aki csak a szerelmi találkozó végén fedi fel magát. A főhős emlékeiből fölmerül életének két másik nőszereplője, Nóra és Júlia, akiknek valamilyen módon közük volt a szőnyeghez, valamint szüleinek alakja, 1944 és 1951 sorsforgató idejéből. A szőnyeg nagy és titokzatos. Elveszíthetetlen. Pedig hosszú élete során többször is elpusztulhatott volna. Például 1944-ben, amikor drámai körülmények között a főhős apjához, Topporczy tábornokhoz került. Vagy 1951-ben, amikor kitelepítése előtt a tábornok befalazta rózsadombi villájába. Vagy 1956-ban, amikor egy menekülő ávós derít fényt a ritka darab eredetére.
A szőnyeg láthatatlan lenyomatokat visel magán, szép női testekét és a nem mindig szép történelemét. A regény e lenyomatok keletkezéstörténetét meséli el egy krimi feszültségével.
Galgóczy Erzsébet A közös bűn 400 ft
Galgóczi Erzsébet pergő cselekményű új regénye filmre kívánkozik. 1956. november 8-án éjjel két fiatalember kér szállást Sokaraiék tanyáján, kőhajtásnyira a nyugati országhatártól. Másnap reggel egyiküket bezúzott fejjel, holtan találják. Hatóság még nincs, az állapotok zavarosak: mi legyen a holttesttel? … Hónapok telnek el. A megyeszékhelyen lassanként megindul a nyomozás a titokzatos gyilkosság ügyében. A tanúk vallomásai, a mellékszereplők elbeszélései – bár közvetlenül nincsenek kapcsolatban Sokoraiékkal – az ő életük hátterét is megvilágítják. A tehetséges, többre vágyó Imrét az apja önzése, paraszti elzárkózása láncolta az isten háta mögötti tanyához. Ugyanakkor az ötvenes évek tapasztalatai, az erőszakos kollektivizálás, az igazságtalan tagosítás nemegyszer adott alapot az eleve meglévő gyanakvásnak. Csak így teljes a kép? A bizalmatlan parasztpolitikára paraszti bizalmatlanság volt a felelet: a kettő együttes hatása tartotta vissza az öreg Sokorait, hogy a szabályos utat keresse. Ebben a tágabb összefüggésben, ami történt, ami a regény végén történik, nem véletlenek következménye, hanem a „ közös bűn” szükségszerű büntetése.
Gyárfás Miklós Volt egyszer egy színház 300 ft
Az a színház, melynek történetét Gyárfás Miklós fölidézi, különös színház volt. Színészei közt akadt vidéki ripacs, színpadon még nem szerepelt akadémista, hivatásos katonatiszt, ligeti kardnyelő, suszter, építészmérnök, futballkapus. Mindenki ősi vágyát valósította meg, melyet a valódi világban nem tehetett: sikert aratott a „ világot jelentő deszkákon”. A bemutatott színház csak néhány hónapig – 1945. áprilisától 1945. augusztusáig – működött, sajátos viszonyok között, egy hadifogoly-lágerben. Igazi színházzá nőtt, zenekarral, díszletfestő műhellyel, hivatásosan működő színházakból ismert intrikákkal, pletykákkal, irigységgel, művészi célokkal, feltámadó és elbukó divatokkal.
A Volt egyszer egy színház groteszk, mulatságos és szívszorító lírai regény, melyet az író személyes élményekből, átélt történetekből formált meg, izgalmasan és szellemesen, a „ tündéri szatíra” eszközeivel és mély öniróniával. A történet azzal fejeződik be, hogy az író fehér, aranygombos német tengerésztiszti egyenruhákból készült jelmezében hazatér: a „ fogság álmaiból” a valóságba cseppen, ahol álom és megvalósulás között hosszabb az út, mint a fogolytáborban.
Palotai Boris Ünnepi vacsora 400 ft
Mennyibe került egy parasztbarokk ebédlőgarnitúra, amikor Palotai Boris megírta ezt a regényt? 1955-ben, amikor a könyv először megjelent, minden bizonnyal sokkal kevesebbe került, mint ma. Akkoriban még nem volt divat, még csak néhányan vásárolták a bizományi áruházak értékes, régi búrorait. De Palotai Boris regényében, az Ünnepi vacsorá-ban annak a bizonyos garnitúrának igen magas ára van. Egy ember, egy tehetséges mérnök, Varsa József tisztessége, nyugalma, övéihez való hűsége. Varsa ugyanis Kossuth-díjat kapott, s a húszezer forintot felesége, Márta, egy úrhatnám polgárcsalád sarja arra szeretné fordítani, hogy a körülményekhez képest már éppen eléggé polgári életformájukat még polgáribbá tegye, Varsa pedig szét szeretné osztani testvérei: Laci, a háromgyerekes irodalomtanár, Mihály, a vasmunkás és nevelőanyjuk, a még öregen is mosásból éldegélő Mariska néni között. Mert elszakadt tőlük, mert Márta gulyásleves-családot csinált belőlük, saját családjával, a tejszínhab-családdal szemben. Mert az, hogy Márta tőkeként forgatta egyre jobban kiszínezett múltbeli szegénységüket, a Kossuth-díjas mérnök érzelmeit is megfertőzte, elsekélyesítette, mintha „ kiemelkedése” közülük valóban emelkedés lett volna, s nem talajvesztés vagy árulás. S megindul a harc Márta és Jóska között, Jóska kényelemszeretete és lelkiismerete között, melynek színtere egy ünnepi vacsora, ahová mindkét család hivatalos.
Palotai Boris elbűvölő kajánsággal festi le a tejszínhab-család hamisságát és gyengéd humorral a gulyásleves-család érdes kedvességét, s mindeközben megrajzolja az ötvenes évek politikai torzulásának emberi vetületét.
Rakovszky Zsuzsa Célia 2600 ft
Rakovszky Zsuzsa új műve különleges családregény, a családok hiányairól. Hiányzó láncszemekről, negatív töltésekről. Vonzásokról és taszításokról. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Arról, hogy mi adható tovább, és mi az, ami sorsszerűen megszakad. A nagyszerű költő, író korábbi regényeihez képest a Célia napjainkban játszódik és elbeszélője férfi. Míg korábbi nagyepikai munkáiban régebbi korok mélyére pillantott a szerző, addig ez a regény a közelmúlt és a ma Magyarországán és Budapestjén játszódik, még hozzá hatványozottan: agresszív reklámokkal és ostoba szolgáltatásokkal kidekorált, kommercializálódott hétköznapjaink díszletei között. E tárgyi világot olyan erősen rajzolja meg Rakovszky, hogy hirtelen saját életidőnk történeti mivoltára döbbenünk rá. A Célia másik újdonsága, hogy az elbeszélői hang egy férfihoz tartozik – és ő meséli el a történetet, amelyben a legfontosabb szereplő két nő. Hősünk évekkel később tudja meg, hogy véletlenül apa lett: ekképpen kerül életébe a lánya, a huszon-egynéhány éves Célia. Egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kellene segítenie – közben pedig saját élete idegenségére is rápillant. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és Rakovszky Zsuzsára jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel.
Kelecsényi László Csáth és a homokember 1000 ft
Ez a könyv nem irodalomtörténeti szakmunka, nem monográfia. Ez a könyv nem mutatja be Csáthot, mint remek esszéistát, kiváló hírlapírót és zenei szakírót. Ugyancsak nem foglalkozik, még érintőlegesen sem más műfajokba (képzőművészet, zene) tett termékeny kirándulásaival. Akkor hát micsoda? Sem több, sem kevesebb, mint egy kísérlet, hogy Csáth Gézát, az élvező és szenvedő magánlényt állítsa elénk. A rendszerváltás után ugyan újra napvilágot láttak szinte összes művei, naplói, feljegyzései (még lappanghatnak kiadatlan szövegek), írta is róla szép számmal tudományos vagy esszéisztikus dolgozatokat, ám személyiségének épp azon oldala maradt árnyékban, amely tragikusan példázza egy univerzális tehetségű zseniális ember szomorú sorsát. Nők és drog. Lányok, asszonyok, mámorok. Ópium, pantopon, morfium. Házasság és gyermek, gyilkosság és öngyilkosság. Katasztrófa – felemelkedés nélkül. Valóban így lenne? Nincs mentség a számára? Nem ítélkezünk. Döntse el az olvasó, részesülhet-e Csáth Géza, született Brenner József az utókor kegyelmében.
Radnóti Miklós Próza - Novellák és tanulmányok 500 ft Eredeti megjelenés 1971
A Szépirodalmi Könyvkiadó által 1971-ben kiadott vaskos kötet Radnóti prózai írásainak első teljességre törekvő kiadása. A kötet anyagát Réz Pál gyűjtötte össze, szerkesztette, gondozta és látta el jegyzetekkel. A kiadás az Ikrek hava mellett első ízben gyűjtötte össze Radnóti elbeszéléseit, újságcikkeit, tanulmányait és bírálatait, közölte továbbá Radnóti német fordításban fennmaradt elbeszélését és – Baróti Dezső közlése nyomán – Radnóti francia szakdolgozatának magyar nyelvű fogalmazványát.
Spiró György Fogság 600 ft
Spiró György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „ császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.
Bartis Attila A nyugalom 1800 ft
Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.
A vége 2600 ft
„ … az egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban”
„ Egy fotográfus története, aki… Nem: egy férfi története, aki… Nem: egy szerelem története, ami… Vagy több szerelem története, amik egymással… Vagy egy ország története, ami… Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni. ”
(Kemény István)
Jelenlegi ára: 17 000 Ft
Az aukció vége: 2019-06-19 20:56 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése